Indiánok támadják meg a kocsit, fegyverropogás és egyebek.

Fut a vonat. Rajta a félelem.
Űzi a vég, rohanó méneken.
Pendül az íj, nyilall a fájdalom.
Torkokon kés, ujjak a szájakon.

Dörren a colt. Ólom a húsba csap.
Fut a vonat. Űzik a nagyvadat.
Menekülés távoli cél felé.
Véredben tűz, lelked az ördögé.

Vér a havon. Nyomokra hull a hó.
Süvít a szél, habot zihál a ló.
Fut a vonat. Hörög a félhalott.
Élet a tét, egyszer kapsz csak lapot.

Remeg a kéz, kezes a rémület.
Ezer kis rém veszi a véredet.
Véded magad, a nőd s a gyermeked
Fut a vonat. Viszi, amit lehet.

Az indiánok elmaradnak, a vonat megáll, katonák veszik körül.

Kapitány -  Hozzák a sebesülteket! Vigyék az erődbe!

Utas -   Rátámadtak, gyerekekre, öregekre, nőkre!

Kapitány -  Nyugodjon meg! Most már vége! Biztonságban vannak!

Néző -  Mikor lesz már vége ennek a hülye darabnak?

Szerző -  Szerintem az események egész jól haladnak.

Néző -  Jól haladnak? És mi lesz a romantikus szállal?

Kapitány -  És én meddig álljak még itt a nézőknek háttal? 
   Kezemben egy piros festékkel bekent kabáttal?

Szerző-  Elég volt! Mindenki menjen rögtön a helyére!
   
Kapitány -  Nem is olyan ez a trutyi, mint egy ember vére.

Szerző -  Jöjjön hát a romantika, nézőnk örömére!

Vasutas -  Az a gyanúm néhányan a nyílt pályán maradtak!

Kapitány -  Micsoda? Eltűntek?

Vasutas -  Uram! Hárman hiányoznak!

Kapitány -   Azt hiszem ők már örökre hiányozni fognak.

Fogg -  Hogy érti ezt? Nem indít egy keresőcsapatot?

Kapitány -  Indítanék, de az erőd más parancsot adott!
   
Fogg -  Akkor magam indulok a felkutatásukra!
   Köztük van az inasom, kit én hoztam az útra.
   Miattam van itt, miattam került tehát bajba.
   Nem hagyom, hisz ő sem hagyott sohasem magamra.

Kapitány -  Neki menne egyedül vagy félszáz indiánnak?

Fogg -  Bocsásson meg kapitány úr, de engem már várnak!

Kapitány -  Várjon! Fiúk! Húsz önkéntest! Mindjárt készen állnak!     Sok bátor embert láttam már, de ön a legbátrabb.

Fix -   Önnel megyek!

Fogg -  Örülnék ha a hölggyel maradna!

Proctort hozzák hordágyon

Proctor -  Úgy hallom, hogy ez az én angol barátom hangja!
   Maga egy ördöngös fickó! És remekül harcol!
   Megkedveltem, tehát eltekintek a párbajtól!

Meghal

Kapitány -  Ismerte az urat?

Fogg -  Alig. Le akartam lőni.

Kapitány -  Indulhatunk.

Mrs. Auda -  Én itt várom.

Fogg -  Vissza fogok jönni.

Fogg a katonákkal kimegy.

Vasutas -  Figyelem a vonat indul, kérem, szálljanak fel!
   Nem szállhatok én se szembe a nagy menetrenddel!

Mrs. Auda -  Mikor jön a következő?

Vasutas -  Holnap, pontban délben.

Mrs. Auda -  Mr. Fogg-nak az már késő.

Vasutas -  Szálljanak fel, kérem!

Mrs. Auda -  Mi maradunk! Megvárjuk, amíg ők visszatérnek!

Vasutas -  Remélem a következő vonatra, felférnek!
   Isten önökkel! Indulás! A vonat nem várhat!

Fix -   Bízom benne, a kutatók szerencsével járnak!

Mrs. Auda -  Köszönöm, hogy velem maradt.

Fix -   Ez kötelességem.
   A hűtlenség csúnya bűn és mélyen elítélem.

Fut a vonat, kerékhez sín feszül,
Valami táj odakint elrepül.
Szuszog a gőz, dugattyú sistereg,
Repül a gép, te meg csak nézheted.

Fix -   Odanézzen! Visszatértek!

Mrs. Auda -  Passepartout velük van!

Fix -   Az ördögbe! Mért nem siettek egy kicsit jobban!

Mrs. Auda -  Mind megvannak?

Passepartout - Mr. Fogg-ék a legjobbkor jöttek!

Kapitány -  Rossz napja van ma az indián törzsfőnököknek!

Fogg -  Hol a vonat?

Fix -   Sajnos elment. S nem jön másik, délig.

Passepartout - Úgy érzem magam, mint egy rab, mikor elítélik.

Fogg -  Van valami jármű, amivel utolérhetnénk?

Kapitány -  Ilyen hóban reménytelen!

Fix -   És ha szánon mennénk?

Fogg -  Milyen szánon?

Fix -   Vitorláson! Áll egy kint az úton!

Kapitány -  Igaz! Talán bérbe is adja az öreg Watson!

Fogg -  Meglepne, ha az ajánlatomnak ellenállna!
   Hölgyem! Urak! Fel kalandra! A vitorlás szánra! 

Második felvonás hatodik kép

/vitorlás szán/

Szimfonikus költemény

Második felvonás hetedik kép

/Egy kis kalózkodás/

New York, kikötő

Passepartout - Uram! A China-t lekéstük. Tegnap este ment el.
   De van itt egy másik gőzös lapátkerekkel.
   Bordeaux-ba megy.

Fogg -  És meggyőzhető a kapitánya?

Passepartout - Azt hiszem, hogy én ezt inkább rábízom magára.

Smith -  Nem vállalom! Nincs az a pénz! Utast sosem vittem!
   Nem szeretem őket sem én, sem a tenger Isten!
   Ne ajánljon, ne kínáljon, nem érdekel semmi!
   Sosem fogok Bordeaux helyett Liverpoolba menni.
   
Fogg -  Kibérelem!

Smith -  De nem engem! Se nem a hajómat!

Fogg -  És ha megveszem magától?

Smith -  Ne nézzen majomnak!

Fogg -  Bordeaux-ba se vinne el?

Smith -  Még kétszáz dollárért se!

Fogg -  Kétezret adok!

Smith -  Fejenként?

Fogg -  Plusz még a költsége! Nos vállalja?

Smith -  Hányan vannak?

Fogg -  A hölggyel együtt négyen.

Smith -  Tíz perc múlva indulhatunk!

Fogg -  Ez az, csak keményen!

No. 18 Fagyos szél

Mrs. Auda –

Fagyos a szél és fagyos a hullám,
Fut a hajó, mint kocsi az utcán.
Arcomra száll a jéghideg permet
Felhő borítja a tükörtermet.

Fagyos a szél és lángol a szívem
Jéghegyek sóhaja repít el innen.
Fogytán az idő és fogytán a sóhaj.
Tűnik az élet, és szívem a tolvaj.

Fogg -  Uram ön az elsőtiszt?

Johns -  Az attól függ, ki kérdi?

Fogg -  Az, akinek a jó válasz fölöttébb megéri.

Johns -  Ennyi pénzért kapitány is lehetek, ha mondja!

Fogg -  Szeretném, ha leginkább most őrá lenne gondja!
   Nem kertelek, elmondom, hogy mit várok magától,
   A kapitány kabinjában gondoskodik zárról.
   Mikor a kapitány benn lesz a kulcsa meg nálam,
   Megmondom az új útirányt, amit kitaláltam.

Johns -  Sejtem uram, Liverpoolba szeretne eljutni.
   
Fogg -  Úgy van, de ezt nem kell még a legénységnek tudni.

Johns -  Egytől-egyig jó barátom, bízza csak rám őket!

Fix -   Feltűnően olcsón adják itt a felkelőket.

Mrs. Auda –

Végtelen óceán szívem szerelme
Várja az utast, ki hajózni merne.
Vihara, hulláma magára lázad,
Sodorja, repíti a csigaházad.

Johns -  Uram fogytán a szenünk, így félútig sem érünk!

Fogg -  Ideje a kapitányra újabb csapást mérnünk!

Kimegy

Passepartout - Ez az egész kalózosdi szörnyen mulatságos!

Fix -   /Félre/ Nem lesz az, ha majd feltűnik az első brit város.
   Vajon megint mit talált ki a kedves gazdája?

Passepartout - Nem tudom, de a szerencse, nem hagyja magára.

Fogg -  Mr. Johns! A kapitány úr végül úgy találta,
   Hogy az utasait még sem hagyhatja magára.
   Eltüzelhetünk minden fát, árbocot és deszkát,
   Fedélzetet, karosszéket, korlátot és létrát.
   Gyerünk tehát Liverpoolba tovább teljes gőzzel!
   

Fix -   Ijesztő, hogy mi mindent lehet elérni pénzzel!

Fagyos a szél és fagyos hullám,
Fut a hajó, mint kocsi az utcán.
Arcomra száll a jéghideg permet
Felhő borítja a tükörtermet.

Fagyos a szél és lángol a szívem
Jéghegyek sóhaja repít el innen.
Fogytán az idő és fogytán a sóhaj.
Tűnik az élet, és szívem a tolvaj.

Második felvonás nyolcadik kép
/Újabb letartóztatás/

Fogg -   Az utolsó átszállás jön, fel hát a vonatra!

Fix -    Mr. Fogg, ha megbocsátana egy pillanatra!
   Mivel újból angol felségterületre lépett,
   Meg kell hát tennem azt, ami már régóta érett,
   Phileas Fogg! A király és a törvény nevében!
   Letartóztatom, és rögtön börtönbe kísérem!

Fogg -   Még is, milyen váddal kérem?

Fix -   Ön tudja legjobban!
   Elrabolt az angol bankból ötvenezret, fontban!
   Ez az ön kis utazása megtéveszthet bárkit,
   De az igazi nyomozó az sohasem tágít.
   Nem pihentem, amíg ön a lopott pénzt költötte,
   Követtem az ámokfutását a földön körbe!

Fogg -  Uram, ön erősen téved, ezt később belátja.

Fix -   Más is megpróbált meggyőzni erről már, hiába.

Passepartout - Én megölöm!

Fogg -  Az nem segít! Én csak egyet kérek:
   Kísérjen tovább, mint eddig, míg Londonba érek.
   Háromnegyed kilenckor a Clubbomban kell lennem.
   Utána akár a Towerbe is vihet engem.

Fix -   A humorát méltányolom, de nincs több esélye.
   Most azonnal átadom a hatóság kezébe.
   Uraim! Tegyék, amit kell!

Passepartout - Ezt, meg fogja bánni!

Fix -   Mától mindig tudni fogom, hol fogom találni.

Passepartout - Uram! Könyörgöm a vonat!

Mrs. Auda -  Nincs mit tenni. Elment.

Passepartout - Ha kitöröm a nyakát a bíróság is felment!

Hadnagy -  Megálljanak! Ön kicsoda?

Passepartout - Egy balfék a Yard-tól!

Fix -   Fix nyomozó vagyok, aki a bűn ellen harcol!

Hadnagy -  És ön szerint a rendőrök vajon mit csinálnak?
   Azért vannak, mert jól mutat, ha a sarkon állnak?
   Ki ez az úr, és mért vette épp itt őrizetbe?

Fix -   Ő, aki az Angol Bankos rablást elkövette.

Hadnagy -  Azt nem hiszem, mert a bűnöst, két hete lefogták.
A rendőrség ön nélkül is végezte a dolgát.

Fix -    Az nem lehet! A leírás pontosan ráillik.

Hadnagy -  Egy balfácán Japánban is látta, ahogy hírlik.

Fogg -  Akkor én most szabad vagyok?

Hadnagy -  Az. Teljes mértékben.
   Én pedig a történtekért elnézését kérem!
Fix -   De hiszen én..

Hadnagy -  Azt hiszem, hogy jobb lesz, ha most hallgat,
   Hazamegy és megnézi van-e füle a falnak!

Fogg egy hírtelen mozdulattal gyomron vágja
   
Fogg -  Remélem, hogy soha többet nem kerül utunkba.

Passepartout - Ez aztán az igazán szép, angol kézimunka!

Fixet kiviszik

Hadnagy -  Ezt a dolgot azt hiszem, hogy szépen elintézte.
   Szüksége van esetleg akármi segítségre?

Fogg -  Csak egy vonatot szeretnék!

Hadnagy -  Nincsen akadálya.
   Rendőrségi különvonatnak szabad a pálya!
   Elhiheti ilyesmivel, csak kevesen járnak!
   Kárpótlásul befűttetek egy mozdonyt magának!

No. 18 Át Anglián
/Át Amerikán visszatérés/

Fut a vonat, kerékhez sín feszül,
Valami táj odakint elrepül.
Szuszog a gőz, dugattyú sistereg,
Repül a gép az éjen át veled.

Zakatolás. Talpfákra írt zene.
Fut a vonat. Az idő fut vele.
Forr a kazán. Lobog a szén tüzén.
Csupa erő és csupa tűz a fém.

Kint a hideg, belül a kényelem.
Átutazol napokon, éveken.
Fut a vonat tegnapi tájakon.
Nappal ülés, éjjel az ágya nyom,

Inog a fal, tengerész módra lépsz,
Kábít a zaj, nincs benned semmi félsz.
Ablakon át, nézed a képeket.
Fut a vonat. Viszi az életed.

Vasutas -  Viktória pályaudvar! Szálljanak ki, kérem!
   Szabad konflis, hordár kint vár a peron végében!

Fogg -  Passepartout! Mennyi az idő?

Passepartout - Pontosan nyolc ötven.

Fogg -  Úgy tűnik, hogy a határidőnél később jöttem.

Második felvonás kilencedik kép

Fogg házában, három szobában

No. 20 Az éj II.

Fogg -

Az Éj!
Lehull ránk, s elbujtat egymás elől.
Légvárunk, fénytárunk, mind összedől.
Bebújunk, bekúszunk a nappal felől.

Mrs. Auda -

Az Éj!
Eltüntet mindent, mit un már a szem.
Átölel s lelkünknek mélyén terem.
Játszik csak rajtunk, mint egy hangszeren.

Passepartout -

Az Éj!
Hangokká olvasztja a színeket.
Sóhajból varázsol új életet.
Mindent elfelejtet és elfeled.

Mrs. Auda -

Ó éj, hozz csodát! Hozz menekvést, változást.
Hozz valami újat, szépet, hozz VALAMIT, szépen kérlek.
Hozz magaddal több új éjet, ne engedd, hogy mindig féljek.
Legyen mindörökre véged, engedd azt, hogy érte éljek!

Fogg  -

A csalódás éjszakája!

Mrs. Auda -

A vágyak éjszakája!

Passepartout -

Az unalom éjszakája!

Fogg  -

Az első napfénnyel fellángol a tűz,
Felkel a nap és én koldus vagyok
Minden sötétet a messzeségbe űz
Elrabol mindent, mit a sors adott

Mrs. Auda -

Az első napfény a boldogságra tör
Elvész a remény s én magam vagyok.
Ajkamon bélyeg, a szemem vak tükör
Elvesztek mindent, mit a sors adott

Passepartout  -

Az első napfény a szemembe nevet,
Hiába hoztam sok áldozatot.
Egy kiszolgált szolga féli a telet.
Szétfoszlik minden, mit a sors adott.

Mrs. Auda -

Nemrég, még vággyal teli lány
Játszott az apja udvarán.
Megértette a szél szavát,
S nem félte még az éjszakát.

Szelíd volt még és gondtalan,
Mára csupán csak gondja van.
Megérti már az életet,
Nem kéri már, mit nem lehet.

Oly céltalan az életem,
Ki tudja, mért kell így legyen?
Ki tudja, mért kell válni már?
Ki tudja, rám itt még mi vár?

Ki érti ezt, ez őrület!
Enyészet várja testemet!
Kit férfi még meg nem kapott,
Nászágy helyett idejutott.

Fogg -

Majd szétfeszít az indulat,
A kudarc szinte fojtogat,
Míg pénzre váró szent hadak
Vidáman állnak sorfalat.

A pénz s a szerencse elhagyott,
Nem is kívántak jó napot!
Most egymagamban állok itt
Kit a hite romlásba vitt.

Passepartout  -

Megtisztulás, megújulás,
Mindegyik nap új állomás.
Hosszabb az út, mint látható,
A csalódás mindent átható.

Nem lesz már több ünnepnapunk,
Nem leljük sehol se önmagunk.
A kaland a siker már messze jár,
A fény és szerencse másra vár.

Mrs. Auda -

Mire felkel a nap, már mindennek vége.
Imám hiába száll fel az égbe.
Mire felkel a nap, már semmi se fáj.
Fagyban a szív és hóban a táj.

Passepartout - A teáját asszonyom a szobájába kéri?

Mrs. Auda -  Passepartout! Szokott ön néha a holnaptól félni?

Passepartout - Nos asszonyom amióta Mr. Fogg a gazdám,
   Először csak tegnap éjjel tört a félelem rám.

Mrs. Auda -  Hogy miért, azt ne kérdezze, mert magam sem értem,
   De jó tudni, hogy a házban nem egyedül féltem.
   Mr. Fogg még mindig nem jött ki a szobájából?

Passepartout - Nem, asszonyom és nem is ivott a teájából.
   Érintetlen minden étel, mit eddig bevittem,
   
Mrs. Auda -  Megértem, hogy csalódott, de erősebbnek hittem.

Passepartout -  Higgye el nekem, nem az elveszett pénzt sajnálja.
   Nem gondol már semmi másra, hanem csak Magára.

Mrs. Auda -  Azt hiszem ez könnyebb lenne, hogyha előjönne,
   S nem váltaná érzelmeit köznapi közönyre.
   Mivel önök megmentették az életem ketten,
   Ideje, hogy megtegyem azt, amit meg kell tennem.
   Mr. Fogg a vagyonát tette értem kockára.
   Nem hagyhatom semmiképpen a bajban magára.
   Megvannak az ékszereim, az nem csekély érték.
   Az árukból szerényen, de boldogan megélnénk.
   Nem tudnám a régi életét már visszaadni,
   De szeretnék amíg élek mellette maradni.

Fogg az utolsó mondatok alatt érkezik. Megáll az ajtóban.

Fogg -  Úgy terveztem, ha megjövünk, a kezét megkérem,
   A sikertől nem, csupán a válaszától féltem.
   Gazdag voltam, ám de most, hogy szinte semmim sincsen,
   Úgy tűnik, hogy megtaláltam a legnagyobb kincsem.
   Van egy kis házam vidéken, elég lesz kettőnknek,
   Pénzünk is lesz, mert elmegyek erdőkerülőnek.
   
Mrs. Auda -  Ugyan kérem, Phileas, ez micsoda vad ötlet?!

Fogg -  Gyakorlatom van, hiszen megkerültem a földet!
   Passepartout! A paphoz gyorsan! Kérjen időpontot.
   Holnap, azaz hétfőn teszünk az eskünkre pontot.
   
No. 21 Szerelem
Duett kis keringővel 
 
Szerelem, szerelem,
Remegés, kezemen.
Remegőn fut a láz,
Megigéz, megaláz.

Szerelem, szerelem,
Nem iszom, nem eszem,
Eszemen úr a vágy
Puha kar, puha ágy.

Szerelem, szerelem,
álarcom leveszem,
leteszem ami bánt,
szerelem tovaránt.

Szerelem, szerelem,
Szíveden, szívemen,
Ami óv, ami véd,
Az enyém, a tiéd.

Szerelem, szerelem,
Ami kell, ami nem,
Ami jó, ami szép,
Ami fáj, ami tép.

Szerelem, szerelem,
Keresed, keresem,
Gyere most, gyere már,
Idejött, idevár.

Szerelem, szerelem,
Nem elég sohasem,
Nem elég soha már,
Ami kell, ami jár.

Szerelem, szerelem,
Lehetek, s te nekem.
Csupa csend, csupa bók,
Csupa harc, csupa csók.

Csók

Második  felvonás tizedik kép

Paspartout berobban az ajtón, meglátja a csókolózó párt

No. 22 Passepartout híre

Paspartout  Uram! Uram! Ne kérdezzen semmit!
     Csak jöjjön velem az istenért!
   Uram! Uram! Ez nem ér meg ennyit!
     Ha velem jön, később mindent megért!

   Uram! Uram! Én hűséges voltam,
     És csalódnia nem kellett bennem soha!
   Uram! Uram! Csak induljunk gyorsan,
     És megmenti önt egy  inas szava!

Fogg   Paspartout kérem, most nem a legjobbkor
   Érkezett meg a híreivel!
   Tudom, hogy izgatott lett egy dologtól,
   De engem ez most nem érdekel!

Paspartout  Uram! Kisasszony! Szívből köszöntöm!
     A hírem önöket most meglepi:
   Uram! Uram! Ha nem indul rögtön,
     Egy életre megbánja, elhiheti!

Fogg   Paspartout higgye el a türelmem véges,
   Engem a híre  nem érdekel.
   A külvilág keserű, itt bent a lét édes,
   Itt hű szívemnek, hű szív felel.

Paspartout  Uram! Uram! Ez szinte már költészet
     De félek, hogy végül majd sokba kerül.
   Uram! Uram! Én teszek egy merészet,
     És megért majd tudom, ha az ügy kiderül.

Galléron ragadja és öltöztetni kezdi az urát. Nem tud hirtelen válaszolni, mert a sétapálca van keresztben a fogai között.

Fogg   Paspartout megőrült? Minek a kabátom?
   Megmondja végre, hogy hová cipel?
   Lassan már túllépett minden határon!
   Az Istenért, mondja már mért nem felel?

Paspartout  Uram! Uram! Én sajnálom roppant,
     Hogy meg kell ilyenkor zavarnom önt.
   Uram! Uram! Én olyat hallottam!
     Szép szombat van! A pap így köszönt!

Fogg   Paspartout  azt kell most mondjam, elég volt!
   A tréfája lassan már ízléstelen!
   Elintézte végül is amiért elindult?
   Mondja a pap mit üzent nekem?

Paspartout  Uram! Uram! Éppen ezt mondom!
     A pap holnap nem tart esküvőt!
   Uram! Uram! Ez az én gondom:
     Ön rosszul számolta ki az időt!

   Ma szombat van, holnap csak így lehet vasárnap,
   És hétfőig nem kaphat áldást frigyük.
   Azt hiszem uram, ha mást ki nem találnak,
   Az esküvőt későbbre át kell tegyük.

   Nem tudom hogy lehet, de eléggé biztos,
   Valahol nyerhettünk még egy napot,
   S az egészből nekünk most csak az a fontos
   A fogadást megnyerni új esélyt kapott.
   
Odainti a rikkancsot.   

   Hé! Fiú! Ide!  Egy újságot gyorsan!
   Nézze meg uram jól a címlapot!
   December 21 és szombati nap van.
   Thomas -nak kívánnak szép névnapot!

Fogg   Egy nappal hamarabb jöttünk meg Londonba?

Paspartout  A helyzet pontosan így áll uram!

Fogg   Azonnal indulok, megyek a clubomba!

Paspartout  Azt hiszem pontosan ott áll uram!

Közben kihozta a térből és mögöttük beállt a Reform Club díszlete.
Az óra háromnegyed kilencet üt. Fogg megfordul és belép a térbe.

Fogg   Itt vagyok uraim!

No. 23 A Hír

Rikkancs - Megjelent a Times!
R II. - A Standard!
R I. - Willy Fogg Megérkezett!
R II. - Úgy nyerte meg a fogadást
R I. - Hogy egy napot tévedett!
R II. -  Hősként köszöntik Londonban
R I. - A Föld körüli utazót!
R II. - A királynő is fogadja!
 R I: - Nem emelik az adót!

R II.  - A hír, a hír, ha kell, ha nem,
  Ma a hír az úr az életen.
  A hír, a hír, ha jó, ha rossz
  Előtted jár a kis gonosz.

R I.  - A hír a hír, csak hirdetés,
  Az igazság benne oly kevés.
  A hír, a hír, üres papír,
  A hírre hír, varázsradír.

Kórus - A hír, a hír, a hír, a hír!

Kékharisnyák - Ki bátor és elindul a föld körül,
  Nyolcvan nap múlva már haza kerül.
  Megépült az Alpokban több alagút
  Így Londonból Suezba hét nap az út.
  
Rikkancs -   Fél napra volt a csatától Spárta
Ahol a hírt már mindenki várta,
egy jó vitéz hát hazafutott,
s a hír mellé hozott egy áldozatot,
egyetlen szava volt csak érthető:
Győztünk! s kimúlt a hírvivő.

Kórus - A hír, a hír, a hír, a hír!  
  
Kékharisnyák - Éppen egy nap híján két hét telik,
  Míg Szuezből Bombaybe megérkezik,
  Bombayből Kalkutta, át Indián,
  Úgy véljük, három nap lehet csupán.

Rikkancs -   Futárt hív éjjel a spanyolok királya.
(Nem ez volt épp a legnagyobb hibája.)
„Lovagom mentsd meg a spanyol hazát!”
S ő váltott lovakkal hét éjjen át
nyargal és Párizsban hét szót ad át:
„Huszár lép: G4. Matt! Nincsen tovább!”

Kórus - A hír, a hír, a hír, a hír!

Kékharisnyák - Tíz nap, és még három, míg oda jut,
  Hogy hajója Hongkongba szépen befut.
  Kínából Japánba hat nap se kell,
  Jokohamát gőzhajón úgy éri el.

Rikkancs- Nathan egy reggel a tőzsdére ment,
Nyugodt volt, kimért, s ez sokat jelent.
Amit csak lehetett mind eladott
Senki se tudta még mit ő tudott.
Hát eladtak mindent, míg ő újra vett,
S ismerjük jól már, a Rothschild nevet.

  
Kórus - A hír, a hír, a hír, a hír!
  
Kékharisnyák - 22 nap kell,ez a leghosszabb rész,
  San Franciscot láthassa meg a merész.
  Onnan át New Yorkba ír hét napot.
  S kilenc nap múlva, itt vesz kalapot!

Rikkancs - Hírt visz a galamb s az égen a drót,
  Veszi a hírt, aki érti a szót.
  Gyorsvonat hozza, vagy gyalogfutár,
  Bárhová bújsz is, a hír megtalál
  Ha híres vagy és mégis hirtelen,
  Híredből, hírföldön, hír terem! 

R II. - A hír, a hír, az életed.
  A hír, a hír, játszik veled.
  A hír, a hír, ha elhiszed,
  Hát hirtelen továbbviszed.

R I. - A hír, a hír, egy szörnyű kór,
  A híradó ezt tudja jól.
  A hír, a hír, ha elkapod,
  Kiírtja mind a hírmagod.

R II.  - Az Evening-Star!
R I. - A Morning Cronicle!
R II. - A Daily Telegraph kijött!
R I.  - Phileas Fogg esküvője!
R II. - Bécsben zárt ajtók mögött!
R I. - Megint Tőzsdén jegyzik Fogg-ot!
R II. - A királynő is mulatott!
R I. - Szindbád címmel bemutattak egy új zenés darabot!

R I.-II. - A hír, a hír, ha kell, ha nem,
   Ma a hír az úr az életen.
   A hír, a hír, ha jó, ha rossz
   Előtted, jár a kis gonosz.

   A hír a hír, csak hirdetés,
   Az igazság benne oly kevés.
   A hír, a hír, üres papír,
   A hírre hír, varázsradír.

   A hír, a hír, az életed.
   A hír, a hír, játszik veled.
   A hír, a hír, ha elhiszed,
   Hát hirtelen továbbviszed.

   A hír, a hír, egy szörnyű kór,
   A híradó ezt tudja jól.
   A hír, a hír, ha elkapod,
   Kiírtja mind a hírmagod.

A zene hírtelen félbeszakad a színre egy lovaskocsi gördül be A kocsiban Mr. Fogg és Mrs. Auda.

Fogg -  Passepartout! A feleségemmel megyünk a parkba!
   Remélem, hogy megtisztel és ön is velünk tart ma!

Az Öreg felszáll a kocsira és visszakacsint a gyerekekre, akik tátott szájjal nézik.

Kórus -  A hír, a hír, a hír, a hír!

Mindenki - A HÍR!

Függöny