A háttérben megjelenik egy rém ronda és idős cigány asszony, szájában pipával. Az urak hozzá lépnek. A következő jelenet alatt az látszik, hogy míg a két gentleman, szinte mozdulatlanul áll, az asszony eljátssza az alkudozás fázisait. Először, csak a fejét ingatja, aztán a kezével is int, majd úgy tesz, mintha elmenne, de mivel az urak nem mozdulnak, vissza jön. Fogg felmutat egy köteg pénzt aztán a tábornok kezébe teszi, mintegy jelezve, hogy ezt az összeget szánja bérleti díjként. Az asszony a fejét fogja és integet. Kezével jelzi, hogy hány és mekkora gyermeke van, és hogy mind éheznek. Újabb pénzköteg. Innentől a színész és a rendező ízlésének megfelelően bármilyen szélsőségig el lehet menni. A minimum, hogy földön fetreng, kardot nyel, felvágja az ereit, felgyújtja magát és hamut szór a fejére. Minden egyes attrakció után, Fogg újabb pénzköteget tesz le, majd mikor látja, hogy hatástalan, vissza-veszi és elindul előre. Az asszony, most a földre veti magát, belecsimpaszkodik a lábába, és két-három lépésen keresztül huzatja magát a földön. Fogg ekkor megáll, és odaadja a kötegeket, amit az asszony elégedetten nekiáll megolvasni. Ez alatt az előtérben Passepartout találkozik egy árussal.
Árus -
Karperecet! Gyöngykalárist! Vegyen selyemkendőt!
Hogy ha vesz egy szantál szobrot, adok másik kettőt!
Tigris balzsam! Ettől lesz majd jó erős a karja!
Eladó a maharadzsa legkisebb fakardja!
Ezüst ékszer! Ólom bögre! Kovácsoltvas lándzsa!
Passepartout -
Van valami cipőféle, negyvenhármas lábra?
Árus -
Van önnek egy szép papucsom, faragott a sarka,
Kagyló, csiga és valódi hamis gyöngy van rajta.
Kívül, bársony, kézi szövés, belül selyem bélés,
Olyan mintha felhőn járna, ebben minden lépés.
Ez egy valódi műremek, ilyet nem kap boltban...
Passepartout -
Itt van érte ötven peny, adja ide gyorsan.
Árus -
Uram, ön biztosan tréfál! Pont két font az ára.
Passepartout -
Hamarabb adnék ennyi pénzt az árvák javára.
Árus -
Egy font ötven, és higgye el, én is többért vettem!
Passepartout -
Nem hiszem, és nem viszem el. Majd ha meszet ettem!
Árus -
Egy font harminc! És csak önnek áll ez az ajánlat!
Passepartout -
Engem várnak. Kívánok hát, szép napot magának!
Árus -
Legyen egy font! Nyolcvan penny? Hatvanért, nem bánom!
Passepartout -
Itt a pénze, kis barátom! Magamat ajánlom!
Árus -
Volna itt egy eredeti...
Passepartout -
Már is rossz a kezdet.
Ami itt eredeti volt, már mindent rég megvettek.
Árus -
Még is talán, ha megnézné...
Passepartout -
Nincs szükségem másra!
Talán csak egy igen sürgős, továbbutazásra!